A HELYTELEN NYELÉS, A FOGAZATI RENDELLENESSÉG, A BESZÉDHANGEJTÉS ELTÉRÉSEINEK ÖSSZEFÜGGÉSEI KISISKOLÁS KORBAN
MI A NYELVLÖKÉSES NYELÉS?
Sokan úgy gondolják, hogy a nyelés egy reflexszerű, természetes folyamat, hiszen mindenki tud nyelni. Valóban az emberek többsége -leszámítva azokat, akik nyelése komoly betegség miatt akadályozott -, valamilyen módon tud nyelni. Azonban nem mindegy, hogy hogyan. Beszélhetünk szabályos nyelésről és szabálytalan, azaz nyelvlökéses nyelésről.
A helyes nyelés folyamán az arc, ajak, nyak és nyelv izmai egyensúlyban működnek, harmonikus arcfejlődést és szabályos fogazat kialakulását eredményezik.
Nyelvlökéses nyelés és egyéb szájtéri rossz szokások (pl. szájlégzés, ujjszopás, cumizás, ajakszopás, fogcsikorgatás, fogszorítás, rongy-, köröm- és ceruzarágás stb.) esetében ez az izomegyensúly felborul, melynek hatására
- az arc és a fogívek fejlődése eltér a szabályostól
- harapási rendellenességek (nyitott harapás, túl-, kereszt-, bulldog-, élharapás)
- fogazati eltérések (kifelé dől, befelé dől, elfordul)
- beszédhibák (pöszeség: interdentális amikor a nyelv a két fogsor között, addentális, amikor a nyelv a foggal érintkezik, laterális – a nyelv oldal irányba mozdul, valamint orrhangzós beszéd) alakulhatnak ki.
A NYELVLÖKÉSES NYELÉS DRASZTIKUS HATÁSSAL LEHET A FOGAZATRA
A nyelvlökéses nyelést a csecsemő- és kisgyermekkorban élettani sajátosságnak tekintjük, hiszen az anyamellről való táplálás másképp nem lehetséges. Előfordulása azonban az életkor növekedésével csökken, és körülbelül 5 éves korra fokozatosan megszűnik. Ha azonban a nyelvlökéses nyelés a vegyes fogazat kialakulása után is fennáll, már kórosnak tekinthető.
A nyelvlökéses nyelés folyamán a két fogsor legtöbb esetben nem záródik, a nyelv (helytelenül) a fogakhoz támaszkodik és gyakran a két fogsor, ill. az ajkak közé csúszva láthatóvá is válik. A nyeléshez szükséges vákuum létrehozásához pedig az arc, ajak és nyak bizonyos izmai túlságosan megfeszülnek, míg mások alul működnek. Mindezek együttes hatására harapási és fognövekedési rendellenességek, valamint artikulációs hiba, azaz helytelen hangejtés alakulhat ki.
A NYELVLÖKÉSES NYELÉS ÉS A SZÁJTÉRI ROSSZ SZOKÁSOK SORÁN LÉTREJÖVŐ ERŐHATÁSOK
Ahhoz hogy tisztában legyünk a nyelés hatására létrejövő folyamatokkal fontos tudni, hogy percenként kb. egyszer, de beszéd, , evés-ivás során többször, egy nap leforgása alatt akár 1000-2000 alkalommal is nyelünk. Így az állkapcsokra és fogakra naponta 1000-2000 alkalommal is hatást gyakorolnak a különböző irányú és nagyságú erők. Az elülső fogak elmozdulásához mindössze 1,7 grammnyi nyomóerő is elegendő, ehhez képest az alsó ajak 100-300 grammnyi (befelé ható), a nyelv pedig 500 grammnyi (kifelé ható) erő kifejtésére képes. E számok tükrében már nem is meglepő, hogy a hibás izomműködés hatására a fogak elmozdulnak a helyükről, és az állkapcsok növekedése, fejlődése is eltér az átlagostól.
A képen jól látható, hogy a gyermek nyelve nyelés közben a felső állkapocshoz, illetve a felső frontfogakhoz nyomódik (belülről kifelé ható erő). Ennek következtében a felső állkapocs megnövekszik és a felső metszőfogak enyhe kifelé dőlése alakul ki. A nyelés közben történő alsó ajak beszívás az alsó állkapocs alul fejlődését, illetve az alsó metszőfogak befelé dőlését eredményezi (kívülről befelé ható erő). Az elváltozások mértéke az erőhatások nagyságától, a rossz szokás gyakoriságától és fennállásának idejétől függően változhat. A nyelvlökéses nyelés terápia nem elegendő a fogak és az állkapocs megfelelő helyretételéhez, a fogszabályozás is szükséges. Azonban a fogszabályozás sem elegendő önmagában a tartós eredmény eléréséhez, mert ha fennmarad a nyelvlökéses nyelés, az rövid időn belül (akár 1-2 év) a fogak visszarendeződését okozza. Ezen kívül, ha a páciens a helyes nyelés technikáját elsajátítja és alkalmazza, a fogszabályozás ideje lerövidül.
A NYELVLÖKÉSES NYELÉSHEZ TÁRSULÓ TÜNETEK
Sok esetben a nyelvlökéses nyelés terápiája mellett ún. légzésterápiára is szükség van a tartós eredmény elérése érdekében, ugyanis igen gyakran a nyelvlökéses nyelés hátterében szájlégzés is állhat. Azt azonban, hogy a szájlégzés csupán rossz szokás vagy valamilyen szervi oka van – pl. duzzadt orrmandula, elhúzódó fertőzés, légúti vagy táplálék allergia, orrsövényferdülés stb. – azt a szakorvos feladata kideríteni.
A szabályostól eltérő légzés egyfelől esztétikai kérdés, másfelől viszont számos élettani funkciót befolyásol.
A megjelenés szempontjából a legfeltűnőbb tünetek a következők: megnyúlt, hosszúkás arc, alulfejlett középarc, karikás szemek, kilátszódó szemfehérje, „bamba tekintet”, nyitott ajkak, kilátszódó felső metszők, ínyes mosoly.
A szájlégzés az egész testre hatással van, és e hibás légzéstechnika miatt szinte csak a tüdő felső részébe kerül a levegő, ami miatt csökken a tüdő kapacitása, amely befolyásolja a hangképzést és olykor a beszédritmust is.
A nyitott szájtartás következménye az arc- és nyelvizmok renyhesége és hibás működése, mely szintén befolyásolja a hangképzést, de az állcsontok, a középarc, a szájpadlás és orrjáratok fejlődését, valamint meghatározza a harapást is.
A szájlégzés hatással van az alvás minőségére és a figyelmi képességekre is. A szájlégző gyerekek gyakran kialvatlanok, fáradtak, az iskolában is nehezebben teljesítenek a fáradtság és a figyelmi képesség csökkenése miatt.
Együtt járhat állkapocs ízületi és testtartásbeli problémákkal is, továbbá kapcsolatba hozható az alvás közbeni légzéskimaradással, asztmával, magas vérnyomással, érrendszeri- és gasztroenterológiai megbetegedésekkel is.
Természetesen nem mindenkire jellemző minden tünet. Van, aki kevésbé, míg más nagyobbra nyitja a száját, van éjszakai szájlégző, de van, aki csak az allergiás szezon idején veszi a száján a levegőt, előfordul olyan is, aki orron-szájon egyszerre veszi a levegőt stb.
Éppen azért, hogy a nyelvlökéses nyelés terápiában tartós eredményeket érjünk el, kiemelt figyelmet kell szentelni az orrlégzés megtanulására is.
A TERÁPIA HATÉKONYSÁGÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK
A kezelés iránti motiváció elsődleges, az ideális életkor a terápia megkezdésére a 9 éves életkor, hiszen a gyakorlatokat naponta önállóan kell végezni, amihez szükséges egy bizonyos fokú érettség, motiváltság, kitartás.
A nyelv is egy izom , így hasonlóan a test más izmaihoz ezt is edzeni szükséges a kezelés során.
A foglalkozások 45 percesek, a gyermekek heti rendszerességgel járnak terápiára 6- 9 hónapon keresztül, ahol a rossz nyelési automatizmus leépítése, majd a helyes nyelés mozzanatainak újratanulása történik. A tanult mozdulatokat napi rendszerességgel szükséges gyakorolni, a szakember a következő találkozás alkalmával ellenőrzi, hogy mennyire sikeres a gyakorlás, majd új feladat következik.
A már kialakított helyes mozdulatsort változatos helyzetekben alkalmazzuk szilárd, folyékony tápanyag nyelése során. Sok esetben a hangképzés, a levegővétel, a nyugalmi nyelvpozíció is problémás, ezekben az esetekben a nyelést a helyesen kialakított és képzett hang automatizálásával kötik össze.
A szokásrendszer átalakítása, megváltoztatása is szükséges lehet, hiszen a terápia hatékonysága érdekében, az az étkezési , ivási szokások megváltoztatása is feltétele annak, hogy a megtanult nyelési automatizmust alkalmazni tudják.
FORRÁSOK
Havadi-Nagy Mariann (2020) Az atipikus nyelés és a beszédhangejtés vizsgálata palatográfiával gyermekeknél. In Doktoranduszok tanulmányai az alkalmazott nyelvészet köréből. Nyelvtudományi Intézet. 32–50.
Fung Emília, Kovács Andrea (2016) Mackógyógytorna a helyes nyelésért. Vital kft.kiadó.
Vassné Kovács Emőke -Rehák Gizella-Vizkelety Tamás (1980) A nyelvlökéses nyelés. Tankönyvkiadó.
Írta: Timár Erzsébet, gyógypedagógus-logopédus