Együttnevelés segítése a pedagógusok tudásmegosztásával

Ezt a munkaközösséget az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózatnak kell életre hívnia az egységes szakmai eljárás biztosítása érdekében. Ennek tagjai az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működési körzetében foglalkoztatott együttnevelést segítő pedagógusok, tehát nemcsak az utazó hálózatban, hanem a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott gyógypedagógusok és konduktorok is. Nyilvánvalóan azok a pedagógusok csatlakoznak a munkaközösséghez, akik aktuálisan együttnevelési feladatokat végeznek. Ebből adódóan a munkaközösség összetétele nemcsak azért széles körű, mert számos intézmény munkavállalói vesznek részt benne, hanem azért is, mert a személyi összetétel évente változhat, és mint tapasztalható, valóban változik is. Ennek kétségtelen előnye, hogy spontán módon és folyamatosan megvalósul a tudásmegosztás, a különféle jó gyakorlatok bemutatása és átadása.

Az együttnevelést segítő pedagógusok munkaközösségének lehetséges feladatai

Az együttnevelést segítő pedagógusok munkaközösségének célja a jogszabály értelmében az egységes szakmai eljárás biztosítása. Ennek érdekében az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat vezetőjének meg kell keresnie az illetékességi területén található összes nevelési-oktatási intézményt, hogy az ott dolgozó gyógypedagógusok és konduktorok is csatlakozni tudjanak a munkaközösséghez. Ez arra is alkalom, hogy a gyógypedagógus jelezze és javasolja, hogy a megszólított intézmény együttnevelésben részt vevő pedagógusait is delegálják a munkaközösségbe.

A munkaközösség megalakítása és működtetése annak az EGYMI-nek a feladata, ahol az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működik. A munkaközösség vezetőt választ és meghatározza a tanév feladatait.

A továbbiakban a Józsefvárosi EGYMI-ben működő együttnevelő munkaközösség bemutatásával, egy kialakult gyakorlatot ismertetünk.

A munkaközösség célja a Tankerületi Központ illetékességébe tartozó intézmények által nevelt-oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók habilitációs-rehabilitációs ellátásával kapcsolatos egységes szakmai eljárás megalapozása, az együttnevelést segítő gyógypedagógusok szakmai kompetenciáinak emelése, tudásuk folyamatos bővítése.

A munkaközösség-vezető az intézmény munkatársa. Minden tanév elején, a tagokkal közösen határozzák meg a tanév programjait. A tanévben egy alkalom mindig a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vagy sajátos nevelési igényű tanulók számára szervezett szépíró verseny megszervezése és lebonyolítása, egy alkalom pedig a szülők számára meghirdetett ismeretterjesztő előadás. A többi munkaközösségi értekezleten külső előadó vagy a tagok valamelyikének előadásával történik a tudás megosztása.

Ebben a tanévben a munkaközösség új feladata a teljesítményértékelési rendszer követelményének való megfeleléshez szükséges közös szakmai fórum biztosítása, érzékenyítő programok kidolgozása, szervezése.

A munkaközösség feladatai

• A Tankerületi Központ illetékességébe tartozó köznevelési intézmények gyógypedagógusainak folyamatos feltérképezése, munkaközösségbe szervezése.
• A munkaközösségen belüli tudásmegosztás, információáramlás, egymás szakmai támogatása és a folyamatos kapcsolattartás elősegítése.
• Szakmai, módszertani ismeretek bővítése, elmélyítése.
• Érzékenyítő workshopok és programok szervezése a befogadó pedagógusok számára, alternatív osztályfőnöki órák szervezése.
• Teljesítményértékelési rendszer bevezetésének segítése, kollégák támogatása a teljesítményi célok kijelölésében és megvalósításában, óralátogatások és értékelések.
• Disszeminációs lehetőség biztosítása az Erasmus+ programban részt vevő kollégáknak.
• Tankerületi szépíró verseny megszervezése.
• Szoros együttműködés az EGYMI és Általános Iskolák többi munkaközösségével, valamint a tankerületi intézményekkel.

Lehetőségek és tervek a munkaközösségi tevékenység gazdagítására

• Minden együttnevelő intézmény rendelkezzen az intézményre szabott protokollal.
• Az együttnevelő intézmények tegyék rendszeressé a tudásmegosztó belső fórumaikat.
• Évente vagy kétévente szervezzenek célzott interprofesszionális együttműködési alkalmakat a szociális ágazatban, egészségügyben vagy a pedagógiai szakszolgálatban dolgozók részére, akik munkájuk során ellátnak együttnevelésben részt vevő gyermekeket tanulókat.
• Készítsék elő az együttnevelésben már kialakult jó gyakorlatra alkalmas eljárások és munkamegoldások gyűjtését és segítsék elő, hogy azok megosztható jó gyakorlattá váljanak.
• Dolgozzanak ki helyi stratégiákat a pedagógiai szintek közti átmenetek megkönnyítésére, ezért legyen közvetlen kapcsolatuk az óvodákkal és a középfokú nevelési oktatási intézményekkel.
• Legyen rendszeresen esetmegbeszélés, a szükség szerint meghívottakkal.
• Bizonyosan lenne arra igény, ahogy akár a jó gyakorlatok, akár az esetvezetés folyamata nagyobb nyilvánosságot kapjon pl. az együttnevelő intézmények honlapján.

Az együttnevelést segítő pedagógusok munkaközösségei az aktuális szakmai programról értesítést küldenek minden befogadó intézmény vezetőjének. A gyógypedagógusok és konduktorok részvételén túl a találkozók nyitottak a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók ellátását biztosító fejlesztőpedagógusok számára is. A tudásmegosztó programok a kapacitástól és lehetőségektől függően mások számára is látogathatók. A programok némelyikére hallgatók, illetve szülők/érintett családtagok is jelentkezhetnek.

Az EGYMI-k szervezésében működő intézményközi munkaközösségek célja, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelésébe minél több szereplőt be tudjanak vonni a fejlődés legoptimálisabb kereteinek, feltételeinek személyi és tárgyi biztosítása érdekében. A legfőbb cél a gyermekek, tanulók fejlődésének biztosítása, egyéni szükségleteinek, igényeinek kielégítése. Ehhez adnak támogatást az együttnevelést segítő pedagógusok munkaközösségei.