Felső tagozatos tanulók gyógytestnevelése
Az egészségmegőrzés és az egészségvédelem korunk legfontosabb feladatai közé tartozik. Az egészség a társadalom számára a legfontosabb erőforrás, hiánya csökkenti a munkaerő minőségét és mennyiségét, emeli nemcsak az egészségügyi, de a szociális kiadásokat is.
Miért olyan fontos a mozgás?
A mozgásszegény, ülő életmód következtében kötőszövetünk rugalmatlan lesz, és mint tudjuk, ami rugalmatlan az könnyen törik, szakad, sérül. A testünk minden egyes eleme úgy van kitalálva, hogy a mozgás biztosítja jó anyagcseréjét, regenerációját, megújulását. A mozgás azt is biztosítja, hogy a szöveteink rugalmasak legyenek, főleg a kötőszövet.
A mozgás a személyiség alakulásában is alapvető szerepet tölt be.
– A megismerő folyamatokban elsőrendű szerepet játszik az érzékszervek információ-felvevő és -feldolgozó képessége, mely a tapasztalatok révén változik (perceptuális tanulás).
– Segíti a mozgással kapcsolatos valamennyi érzékleti minőség összerendeződését, az interszenzoros integritást, az érzékletek közötti asszociatív kapcsolatok létrejöttét.
– A látott, tapintott, lemozgott érzékletek egymásba átfordíthatók. (A látott és letapogatott tárgy számos tulajdonságát meg tudjuk állapítani)
– A mozgásos gyakorlatok közben szerzett vizuális, akusztikus, kinesztetikus, taktilis ingerek fejlesztik az érzékelést (percepciót).
– Érzékszerveink szolgáltatják a megismerő folyamatok alapját. Erre épülhet rá a figyelem, az emlékezet, a képzelet és a legmagasabb megismerő tevékenységünk, a gondolkodás rendszere. A mozgás magával hozza az iskolai teljesítmény, továbbá a kognitív képességek javulását.
– A rendszeres testmozgás erős önismeretet biztosít, mit bír a testem, mire vagyok képes, ha ismerem magam, a testem működését, akkor tudom, mi miért történik…
Mi a gyógytestnevelés?
A gyógytestnevelés a testnevelés eszközeivel nemcsak célzott terápiát nyújt, hanem a teljes személyiségre hat, vagyis az egészség helyreállítása mellett az összes kondicionális képességet fejleszti.
A pedagógiai szakszolgálat szakfeladatai közül a gyógytestnevelés egy olyan speciális testnevelési forma, amely iskolaorvosi szakvélemény alapján, bizonyos súlyossági fokozatot még meg nem haladó kóros állapotú, valamint prevencióra szoruló gyermekek mozgásterápiával való kezelését szolgálja.
Mikor szerveződik meg az iskolaorvosi vizsgálat?
Az orvosi szűrővizsgálatot – kivéve, ha a vizsgálat oka később következik be – május 15-éig kell elvégezni. Az orvos által vizsgált tanulókról az iskolának nyilvántartást kell vezetnie, amelyben fel kell tüntetni a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét. A szülő is kezdeményezhet vizsgálatot az iskolai védőnőnél, illetve az iskolaorvosnál, ha úgy ítéli meg, hogy a gyermekének olyan egészségügyi elváltozása van, ami indokolja a gyógytestnevelést. A gyermekek ellátása az óvodáskortól a középiskola befejezéséig tarhat.
Milyen kimenettel végződhet az iskolaorvosi vizsgálat?
Az iskolaorvos a szűrés alapján a tanulókat a következő kategóriákba sorolja:
Normál testnevelés: a normál módon terhelhető, a koruknak megfelelő fejlettségű egészséges gyermekek, tanulók, akiknek mozgás- és terhelési korlátozása nincs, valamint azok, akiknek betegsége vagy funkcionális elváltozása nem teszi szükségessé a terhelés korlátozását.
I. kategória: kötelező testnevelési óra keretében, könnyített testnevelésen vesz részt
II. kategória: az orvos javaslata alapján gyógytestnevelés és testnevelés órára is jár, melynek arányáról az ellátó orvos dönt (II/A kategória), illetve csak gyógytestnevelés órán vesz részt (II/B)
III. kategória: amennyiben azt egészségi állapota indokolja, fel kell menteni (a továbbiakban) mindenféle testnevelési órán való részvétel alól.
Az iskolaorvos és a védőnő értesíti a szülőket a vizsgálat eredményéről, illetve további vizsgálatokat javasol.
Változó szülői reakciók az iskolaorvosi diagnózis után
Amikor a szülő és gyermeke szembesül az orvosi szűrés eredményével, általában többféle reakciót mutathat:
– Teljes elutasítás: nem akar tudni róla; fél, hogy megbélyegzik és kicsúfolják a gyermekét, mert „gyógytesire” jár; gyerek fél, hogy mit szólnak a társai; fél a nehéz gyakorlatoktól, mert az iskolai testnevelésben sem sikeres…. itt sajnos továbbra is marad a probléma és csak súlyosbodik, ahogy telik az idő, ez a szülő felelőssége!
– Pánikba esik: elviszi másik orvoshoz is, ott is kér szakvéleményt, nem akarja az iskolai gyógytestnevelést, mert vagy volt rossz tapasztalata, vagy valakitől hallott valamit…, ha ad egy esélyt, amíg meg nem tapasztalja, hogy ez jó a gyermeke számára, addig elutasító; illetve elviszi gyógytornászhoz (ez a jobbik eset)
Mindent elkövet a szülő, vagy gyermeke, hogy bekerüljön gyógytestnevelés foglalkozásra, mert jó tapasztalata volt, a gyermeke barátja is jár, javult a gyermeke állapota, a gyermek élvezi az órákat, megszerette a mozgást.
– Amikor a szülő a gyógytestnevelő és a gyógytornász között párhuzamot von, azt gondolva, hogy a két szakma valójában egy és ugyanaz.
Mi az azonosság és mi a különbség a gyógytestnevelő és a gyógytornász között?
Azonosság, hogy mindkét ellátás esetében az egészség helyreállítása, megőrzése és a másodlagos prevenció a cél. A különbségeket az alábbi felsorolásban foglaltuk össze.
Különbségek
Gyógytestnevelés
- Cél a teljesítőképesség helyreállítása
- Oktatási feladat
- 1–16 fős csoportok
- Enyhébb elváltozások korrekciója
- Általános és célirányos izomfejlesztés
Gyógytorna
- Cél a funkció helyreállítása
- Egészségügyi feladat
- 1–5 fős csoportok
- Súlyosabb elváltozások korrekciója
- Célirányos izomfejlesztés
Mikor, hol és milyen rendszerességgel vannak a gyógytestnevelés órák?
A gyógytestnevelés foglalkozást minden esetben a gyermekek intézményében szervezik meg.
A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet szabályozza a könnyített testnevelés és a gyógytestnevelés szervezésének rendjét.
20/2012. VIII. 31. EMMI rendelet tartalmazza az iskolai testneveléssel és a gyógytestneveléssel kapcsolatos szabályokat:
141. § (1) A mindennapos testnevelést azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, a (2) bekezdésben foglalt kivétellel testnevelés óra megtartásával kell biztosítani.
142. § (1) A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelés vagy gyógytestnevelés órára kell beosztani. A könnyített testnevelés vagy gyógytestnevelés órát – lehetőség szerint – a többi tanulóval együtt, azonos csoportban kell szervezni.
(2) A könnyített testnevelés órát az iskolaorvosi, szakorvosi vélemény alapján a testnevelés óra vagy az iskola által megszervezett külön foglalkozás keretében úgy kell biztosítani, hogy a mindennapos testnevelés ezekben az esetekben is megvalósuljon.
(3) A gyógytestnevelés órákat a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt nevelési-oktatási intézményben kell megszervezni legkevesebb heti három, de legfeljebb heti öt tanóra keretében. Amennyiben a tanuló szakorvosi javaslat alapján a testnevelés órán is részt vehet, akkor számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés és a testnevelés órákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát, ezek arányára a szakorvos tesz javaslatot.
Miben különbözik a gyógytestnevelés a „hagyományos” testnevelés órától?
A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó speciális gyakorlatok, mozgásos játékok és feladatok, relaxációs technikák, melyekkel a gyógytestnevelő tanár dolgozik, a pszichomotoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei, ráépülve az iskolai testnevelés órák anyagára.
A testnevelés tantárgyhoz kapcsolódva cél, hogy a gyógytestnevelésre utalt tanuló – egyéni sajátosságainak maximális figyelembevételével – ismerje meg a testnevelés, az egészségfejlesztés és a sport azon eszközeit, módszereit, amelyek segítséget nyújthatnak az egészségi állapota és a motoros teljesítőképessége lehető legnagyobb mértékű helyreállításához, valamint az esélyegyenlőség megteremtésére.
A felső tagozatos tanuló már képes felmérni saját motoros képességeit, kompetenciahatárait, saját elváltozásának, egészségdeficitjének jellemzőit, képes a hatékony együttműködésre. Ismeri azokat a speciális korrekciós helyzeteket és gyakorlatokat, melyekkel a betegsége korrigálható, illetve a kontraindikált, tiltott helyzeteket, gyakorlatokat, mozgásmintákat, melyeket kerülniük kell – ebben segíti őt a gyógytestnevelő.
Fontos, hogy az ellátásra jelőlt tanuló részt vegyen a foglalkozáson, és szeresse meg a testmozgást, mert az önálló rendszeres gyakorlás egyik legfontosabb motivációs bázisa ez lesz. A felső tagozatos tanulók esetében, akik küzdenek a serdülőkor biológiai és pszichés változásaival, fontos a képességükhöz igazított, differenciált mozgásfejlesztés és a pozitív megerősítés, oldva belső bizonytalanságaikat.
Kap-e osztályzatot a gyermek gyógytestnevelésből?
A gyógytestnevelés értékelése az órai munka alapján történik. Az értékelés alapja a rendszeres, folyamatos és aktív munka. Az osztályzat beleszámít a féléves és tanév végi testnevelés osztályzatba.
Miben tud segítséget nyújtani a gyógytestnevelő?
A serdülőkorban bekövetkező biológiai változások, a végtagnyúlások, testmagasság-, testsúlynövekedés, az izomegyensúly felbomlása miatt kialakuló hanyagtartás és egyéb mozgásszervi elváltozások hatással vannak a személyiség alakulására is. A testi aránytalanság és a hormonális változások következtében fellépő szexuális jellegű érdeklődés a másik nem iránt, ha bármilyen egészségügyi deficit is van, tovább nehezíti a reális énkép kialakítását, a megfelelő önértékelést.
A serdülőkori mozgásszervi elváltozásokat illetően nagyon fontos, hogy felismerjük a tartási rendellenességek közül a scoliosist, azaz hétköznapi nevén gerincferdülést, mert amíg csontos deformítás még nem alakult ki, addig jól korrigálható.
A mozgásszervi problémák kezelése, gerincelváltozások (gerincferdülés, scoliosis, Scheuermann, domború és laposhát), lábdeformitások (lúdtalp, bedőlő boka, X láb, ó láb, kardvádli, dongaláb), mellkasdeformitások és egyéb mozgásszervi elváltozások korrekciója, súlyosabb esetben az aktuális állapot (ami már nem korrigálható) hosszabb távú megőrzése,a mozgásfunkciók javítása.
Belgyógyászati problémák kezelése, obesitas (túlsúly), szív- és érrendszeri betegségek, asztma, cukorbetegség esetén az egészségi állapot javítása, a mindennapi életben való boldogulás elősegítése.
Testi képességek fejlesztése: Az erőnlét, állóképesség, mozgáskoordináció, mobilizáció és egyensúly javítása, testtudat, izomérzet fejlesztése, az izommunka gazdaságosabbá tétele.
A lelki és szociális fejlődés támogatása: Az önbizalom növelése, reális énkép, önismeret, stresszkezelés és a társaskapcsolatok erősítése pozitív érzelem, öröm élmény biztosításával, a szorongások oldásával, szemléletváltás, a rendszeres mozgás megszerettetése, a pszichés egyensúly helyreállítása.
A célok megvalósításához jól kell ismerni a tanulót, orvosi diagnózisával együtt. Ha valaki bekerül egyéni vagy csoportos terápiába, állapotához kell igazítani a módszereket, eszközöket, korrekt együttműködést alakítva vele, csak ebben az esetben lehetünk sikeresek.
A gyógytestnevelő által alkalmazott módszerek
Speciális gyakorlatok: egyéni elváltozásokhoz, szükségletekhez, diagnózishoz igazított egyéni és csoportos gyakorlatok, korrekciós testhelyzetek, stretching, úszás.
Játékos mozgásformák: mozgásos játékok, feladatok, sportjátékok, melyek szabályai a diagnózishoz vannak alakítva, javítva a tanuló egészségi állapotát, emelve a terhelés szintjét, élvezetesebbé, motiválóbbá teszik az órákat.
Relaxációs technikák: a hormonális változások miatt bekövetkező idegrendszeri labilitás oldása légzőgyakorlatokkal, meditációs és egyéb relaxációs módszerekkel (jóga, autogén tréning).
Miben különbözik a felső tagozatos gyógytestnevelés az alsóstól?
Az iskola alsó tagozatán az alapokat kapják testnevelés és gyógytestnevelés órán a tanulók. Az 5–8. évfolyam a továbbfejlesztés szakaszának tekinthető. A „Mozgásműveltség-mozgáskultúra” szerkezeti egységben az általános képességfejlesztés kiegészül konkrét sportági képességfejlesztő tevékenységekkel. A fejlesztésben továbbra is meghatározó szerepet kapnak az egyre bonyolultabb körülmények között végzett és a sportági mozgások irányába fejlődő természetes mozgások, az egyénileg, párban és kiscsoportban végzett feladatok. A hely- és helyzetváltoztató, valamint manipulatív mozgásformákon túl, az egyéb nem természetes mozgásformák, a sportág-specifikus technikai és taktikai képzés tartalmai mellett, a sportágakhoz kapcsolódó versenyelemek is megjelennek. A „Prevenció, életvezetés és egészségfejlesztés” feladatainál az alsó tagozathoz képest nincs számottevő tartalmi változás, a korábban tanultak elmélyítésének igénye állapítható meg. Az „Ismeretek, személyiségfejlesztés” szerkezeti egységnél a tanterv a korábbi ismeretek alkalmazására és új tudáselemek elsajátítására helyezi a hangsúlyt. A személyiségfejlesztést szolgálja a kommunikációs szabályok megismerése és azok hatása a társas kapcsolatokra, valamint az önkontroll és az önreflexió fókuszba helyezése a testnevelés órán. Hangsúlyt kap továbbá a primer prevenció, az edzettségi és fittségi szint növelése, a mozgásműveltség és a mozgáskultúra fejlesztése. A személyiségfejlesztést főként a sikerorientáltság és a kudarctűrés, valamint a személyes, és a társas tevékenységek átélését elősegítő tartalmak szolgálják.4
Mitől alakulhatnak ki kóros elváltozások?
A gerincferdülés a gerincoszlop oldalirányú görbületét jelenti, amihez egyidejűleg a csigolyák elcsavarodása is társul. Ezen elváltozásra alapozva alakul ki a törzs aszimmetriája, ami bizonyos esetekben a medencére is kiterjed. A csigolyák elcsavarodása a mellkas, a bordák külsőleg is látható deformációjához vezet (bordapúp).
Az esetek nagy százalékában (90%) a kiváltó okok ismeretlenek (idiopathiás-ismeretlen eredetű), illetve genetikai alapokra vezethetők vissza. A családi halmozottság a statisztikák szerint valószínűsíthető, így olyan eseteknél, ahol a felmenő ágban már előfordult a betegség, fokozottabb figyelemmel kell eljárni. Ismert kiváltó okként tartjuk számon az ideg-izom betegségeket, bizonyos anyagcserezavarokat, csigolyafejlődési rendellenességeket, kötőszöveti gyengeséget.
A legtöbb gerincferdülés gyermekkorban (5–8 év) és a pubertás első fázisában lép fel. Általában 10–12 éves kor között kerülnek felismerésre, lányok esetében négyszer gyakoribb előfordulást mutatva.
Ezért fontos a korai felismerés, hogy a megfelelő terápiával gátoljuk a betegség további súlyosbodását, illetve javulást érhessünk el. Fontos szerepe van a szűrésnek, hogy időben felismerésre kerüljön az elváltozás. A szülőnek az is dolga, hogy ha a gyermekét kiszűrték, akkor figyeljen oda arra, hogy gyermeke megfelelő ellátásban részesüljön. Az iskolában az enyhébb esetekkel foglalkozik a gyógytestnevelő, a súlyosabb eseteket tovább utalja gyógytornászhoz.
A kezelés sikeressége több tényezőn múlik – mik a gátló és a segítő tényezők?
A tanulók gyakori hiányzása (betegség; iskolai programmal, különórával való ütközés), ha csak néha, alkalomszerűen vesz részt gyógytestnevelés órán, sokszor okozza, hogy a kezelések nem vezetnek eredményre.
Eredmény csak megfelelő, korrekt munkával érhető el, a heti 1 alkalom kevés. Az alapgyakorlatokat otthon is végezni kell, rászánva napi 30-45 percet.
A sikeres terápiában szüksége van a tanulónak a szülő támogatására is, főleg, amikor belefáradt a gyakorlásba, ilyenkor megerősítésre, motiválásra szorul.
A felső tagozatosok gyakori viselkedési problémái, önértékelési zavarok, tanulási nehézségek, társaskapcsolati nehézségek, kooperációs képességek, konfliktuskezelési megoldási stratégiák hiánya, stresszkezelés, a segítség elutasítása is nehezítik a sikeres terápiát.
Megerősítő és sikerre viheti a terápiát, ha a tanuló megérti, hogy az ő felelőssége, hogyan bánik saját testével. A genetikai és szerzett elváltozásokat az életmódjával tudja befolyásolni negatív és pozitív irányba is.
Fontos, hogy megmutassuk: azzal, amit tesz, hogyan képes befolyásolni az eredményeket, lehet sikeres és sikertelen (testtudat, izomérzet kialakulása, a fájdalom 10-es skálán való csökkenése, hajlékonyság, erő, állóképesség, mozgásügyesség, koordinációs képesség változásai).
A gyógytestnevelés előnyei, ha az együttműködés működik a gyógytestnevelő tanár és beutalt tanuló között:
- Az egészségi állapot javulása: A rendszeres mozgás és a speciális gyakorlatok hozzájárulnak a tanulók egészségi állapotának javulásához.
- Az önbizalom növekedése: A sikerélmények és a fizikai fejlődés növelik a tanulók önbizalmát.
- Jobb iskolai teljesítmény: A testi és lelki egészség javulása pozitív hatással van a tanulók iskolai teljesítményére is.
Előzzük meg a mozgásszervi és belgyógyászati elváltozásokat, tudatosan éljünk a lehetőségekkel, hogy jobban legyünk!
Biztonságos testedzést válasszunk!
FORRÁSOK
https://pestmszaksz.hu/page.php?21
2024.07.08 Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., Budapest 2015
Magyar Diáksport Szövetség – Testnevelés Módszertani Könyvek; Főszerkesztő: dr. Csányi Tamás PhD; Vass Zoltán – Simonné Goschi Gabriella – Pignitzkyné Lugos Ilona – Boronyai Zoltán –Révész László – Rétsági Erzsébet – Csányi Tamás: Egészség- és személyiségfejlesztő kézikönyv az iskolai testneveléshez (2015 Magyar Diáksport Szövetség)
https://www.schroth.hu/kialakulas/
https://oszkdk.oszk.hu/storage/00/02/77/48/dd/1/gyogytestneveles-konyv_570f7e3e24efc.pdf
Almásy Csilla: A boldog gerinc – erős és rugalmas gerincet mindenkinek! Jaffa Kiadó 2023
Írta: Buzásiné Kómár Noémi, gyógytestnevelő tanár