NYELVI FEJLŐDÉS KÉSÉS – BESZÉDFEJLŐDÉSI KÉSÉS

Bevezető ismeretek

A nyelvi fejlődés és a beszédfejlődés nem ugyanazt jelenti. A nyelvi fejlődés sokkal tágabb, összetettebb, mint pusztán a beszéd és annak fejlődése. Az anyanyelv elsajátításának folyamata rejthet nehézségeket és ezek nem feltétlenül a beszédtanulásban jelennek meg először. Ilyenek a szemkontaktus, a mosoly, a közös figyelem, kommunikációs vágy, maga kommunikáció először beszéd nélkül, később beszéddel, a beszédet megelőző gesztusok használata (pápá, tenyér tartása „kérem” jelentéssel, karok felemelése „vegyél fel” jelentéssel, rámutatás a kívánt tárgyra), a hallás, beszédészlelés és a beszédmegértés. Csak ezt követően kezd alakulni a szókincs, a mondatalkotás. A nyelv a gondolkodás és a társas kommunikáció eszköze is.

Mit jelent a nyelvi fejlődési késés?

Régen megkésett beszédfejlődésnek, ma már nyelvi késésnek nevezzük, mikor a gyermekünk beszéde, kimondott szavai életkorához képest az elvártnál kevesebb mennyiségben jelennek meg. Szónak számítanak a gyermek saját szavai (ha mindig ugyanazt a hangsort használja ugyanarra a megnevezésre), a hangutánzószavak, indulatszavak is és természetesen a felismerhető, követhető, általában egyszerű főnevek, főnévi igenevek, melléknevek, névmások, igék.

A fejlődési mérföldkövek változnak. Ma már elavult az a nézet, mely nem tartja problémának, ha 3 éves korig nem beszél egy gyermek. Annál is inkább, mert figyelembe veszi a beszédtanulás idegrendszeri szenzitív időszakát, mely 0-3 éves korig tart. Ekkor a legfogékonyabb egy kisgyermek idegrendszere az anyanyelv tanulására. Ebből következik az is, hogy szükség esetén a fejlesztésnek is 3 éves kor előtt meg kell kezdődnie, amennyiben a szenzitív időszakot figyelembe akarjuk venni. Természetesen később is meg tud tanulni beszélni egy kisgyermek, csak az idegrendszeri háttér már kevésbé optimális erre. Az 50 szavas minimum szókincset és kétszavas szószerkezetek szintjét 24, legkésőbb 30 hónapos korra elérik a tipikusan fejlődő gyermekek („Anya ide”, „cipő fel”, „kék autó”). Szószerkezeteket, rövid mondatokat ugyanis kb. 50-60 szavas szókincsnél kezdenek használni a gyerekek.

Minden gyermek nyelvi fejlődése egyedi, saját ütemében történik

Természetesen vannak egyéni fejlődésmenetek, ezeket figyelembe kell venni egy-egy gyermek megítélésekor. Támpontot adhatnak az anamnesztikus adatok, vagyis a kisgyermek méhen belüli, születés körüli, és megszületés utáni fejlődési paraméterei, a családi háttér és a körülmények ismerete, az esetleges betegségek lefolyása, az addigi élettörténet. A gyerekek egy részénél késik ez a kezdeti nyelvi fejlődés. Ezek fele spontán felzárkózik korosztályához. De mi történik a másik felével? Spontán fejlődéssel a nyelv és beszéd alakulása megreked, egy platót elér – megsegítés nélkül egyre jobban lemaradnak e téren (mely egy idő után magával vonja a gondolkodás elmaradását is). Számukra nagyon fontos, hogy mielőbb – a probléma felismerésekor – szakszerű segítséget kapjanak! Hogyan lehet eldönteni, hogy a gyermek melyik csoportban van? Ez a szakember: gyógypedagógus, logopédus, korai fejlesztő, pszichológus feladata

Mikor késik a nyelvi fejlődés?

Az első három évben hatalmas a gyerekek közötti különbözőség, van, akiknél nyolc-tíz hónapos korban elkezdődik a szóértés, másoknál egy évesen. Van olyan gyerek, aki kétévesen ötven szót használ és van, aki ötszázat, mégis mindegyikük az átlagos határon belül mozog. Általánosságban tizenhat-tizennyolc hónapos korra teszik a beszédprodukció megindulását, és valóban nehéz meghatározni azt a pontot, ahol ki lehet mondani: késik a beszédfejlődés. Mégis meghúzható egy határ: kétéves korban, amikor 50 aktív szó (amit magától mond a gyermek és nem elismétel a szülők után) használata alatt érdemes szakemberhez fordulni tanácsadásra. Persze már korábban is lehetnek figyelemfelhívó jelek: kevés szemkontaktus, nem figyel a fölé hajoló szülőre, nem mosolyog vissza, nem gagyog (vagy csak keveset), nincs rámutatás, nem int pápát, nem érti az egyszerű kérdéseket, kéréseket, pl. „Hol van anya?”, „Kérem a labdát”, „Hol az okos fejed?”, nem köti le az éneklés, mondókázás, nem mutat rá a képeskönyvben a hallott szó képére. A beszédprodukciót mindig megelőzi a beszédértés, tehát ha úgy ítéljük meg, hogy nem, vagy kevésbé érti a gyermek, amit mondunk neki, mielőbb keressünk fel erre szakosodott logopédust, korai fejlesztőt! A védőnői státuszvizsgálatok is segítik a szülőket gyermekük fejlődésmenetét pontosan látni. Kutatások igazolják, hogy a kezeletlen, nyelvi fejlődésben lemaradt gyermekek később, az iskolában az olvasás, írástanulásban nehézségekkel küzdenek. Előfordulhat, hogy később, ugrásszerű fejlődéssel kezd beszélni a gyermek, azonban könnyen lehet nyomós oka is, ha ebben a korban még nem indul meg a beszéd. Ezért érdemesebb feleslegesen futni néhány kört egy-egy szakembernél, mint értékes hónapokat veszíteni a fejlesztés tekintetében. Tanácsadás céljából legegyszerűbb felkeresni a lakóhely szerinti pedagógiai szakszolgálatot, hosszú várólista esetén más, erre specializálódott magánintézményt, szakembert.

A nyelvfejlődés tipikus üteme:

• 2 hónaposan a síráson kívül más hangot is kiad, hangos hangokra reagál
• 4 hónaposan fejét a hang irányába fordítja, és “beszélget”
• 6 hónaposan gagyog, szájával, hangjával játszik
• 9 hónaposan pápá-t int, emeli a karját, hogy vegyék ki a kiságyból, mamamama, babababa hangsorokat adja ki
• 12 hónaposan mondja, hogy mama vagy papa, vagy másképpen megnevezi a gondozóját, megérti, ha mondják neki, hogy “nem” – legalábbis egy pillanatig abbahagyja
• 15 hónaposan mond 1-2 szót, illetve ha te megnevezünk egy tárgyat, ránéz. Egyszerűbb utasításokat megért: kérem a labdát, ha ott a labda, odaadja. Illetve mutogatással jelzi, ha valamit szeretne.
• 18 hónaposan már 3 szót mond
• 24 hónapos – ha kérdezzük, hogy a könyvben hol a kutya, (vagy más egyszerű dolog), akkor megmutatja. Szószerkezeteket mond. Már több mozdulatot is csinál: integet, puszit dob, stb. 50 aktív szava van.
• 30 hónaposan igéket is használ rövid mondatokban: pl. kutya fut
• 36 hónapososan ragokat, toldalékokat használ, megmondja a keresztnevét, már E/1-ben beszél, már mások is értik a beszédét

Mi okozhatja a nyelvi fejlődés késését?

A nyelvi késés okaiként mind veleszületett (biológiai), mint pedig környezeti hatásokban is kereshető a válasz.

A mozgásfejlődés és a beszédfejlődés szorosan összefügg. Éppen ezért gyakori, hogy a megkésett beszédfejlődés előfutáraként már pár hónapos, akár pár hetes korban a mozgásfejlődéssel kapcsolatos elmaradások tapasztalhatók. Ebben az esetben is fontos mielőbb szakemberhez menni, mint túl sokat várni. Az időben megkezdett mozgásterápiával (gyógytorna, neurorehabilitáció, stb.) a majdani beszédkésés akár meg is előzhető, de mindenképp nagyobb eséllyel korrigálható.

Nagyon fontos a fülészeti megbetegedések kizárása, szükség esetén kezelése és a hallásállapot tisztázása. Ezek rejtve maradhatnak orvosi vizsgálatok nélkül és súlyosabb szervi problémákat is okozhatnak a beszédfejlődés késésén kívül.

Ép hallás mellett előfordulhat beszédészlelési és beszédmegértési elmaradás, ezt sem könnyű észrevenni kicsi korban. Ezek megítélésében segít a logopédus célzott vizsgálatokkal.

Fejlődési rendellenességek gyakori velejárója a beszédkésés. A családra nehezedő hatalmas fizikai és lelki problémák mellett mindenképpen pozitív, hogy ilyenkor már egészen korai életkortól gyógypedagógus, mozgásfejlesztő, logopédus, pszichológus látóterében van a gyermek és családja. Minden támogatás és fejlesztés optimális időben megkezdődhet.

A szociális készségek eltérése, elmaradása esetén legtöbbször a nyelvi fejlődés is késik. Autisztikus magatartásjegyek fennállásakor kevésbé van szemkontaktus, kevésbé figyel környezetére, annak hangjaira, kevésbé nyitott a társas kapcsolatokra, kevésbé kommunikál – mindezek hiányában vagy alacsony szintjében nem tud jól fejlődni az anyanyelv. Előfordul, hogy a kommunikáció és a beszéd elválik egymástól. Lehet kommunikálni beszéd nélkül is (pl. nonverbális jelzésekkel, szemkontaktussal) és lehet beszélni kommunikáció nélkül is.

Többnyelvűség esetén szintén késik mindkét, vagy mindhárom nyelv fejlődése. Ilyenkor a kisgyermeknek több kódrendszert kell egyidejűleg megtanulnia, ez nem könnyű. Mindenképpen az javasolt, hogy mindkét szülő a saját anyanyelvén beszéljen gyermekével, így hiteles marad a kommunikáció és az érzelmek átadása.

Ikerlétben az ikrek saját nyelvükön kommunikálhatnak, ami természetes. Ez szintén késlelteti a beszédfejlődést. Ez azonban a legtöbb esetben fokozatosan csökken és átadja a helyét a helyes anyanyelvi megnyilvánulásoknak.

A gyermek környezete akarva-akaratlanul erősen befolyásolja a pici beszédfejlődését. Az anyanyelvünket az édesanyánktól tanuljuk. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a szülőkkel, nagyszülőkkel töltött éneklés, mondókázás, közös játék, közös élmények fejlesztő hatását – nemcsak a beszédre, hanem az egész személyiségre vonatkozóan! A televízió és digitális eszközhasználat pedig kifejezetten hátráltatja a nyelvi fejlődést a korai időszakban! 18 hónapos kor alatti babát ne tegyünk ki ilyen ártó ingereknek! Ezt követően is csak percekben mérhető a neurológus orvosok által elfogadhatónak tartott digitális eszközhasználat. Még óvodás korban is napi 20 percben érdemes maximálni a képernyőhasználatot. Az a gyermek, aki naponta több órán át ül vagy (látszólag) játszik a képernyő előtt, sajnálatos módon autisztikus tüneteket mutathat. Legenyhébb esetben is beszédészlelési zavara lesz. Zárjuk el a tévét (hiszen a szülő irányít), kapcsoljuk ki a telefont és menjünk ki a szabadba mozogni! Ennek van igazán fejlesztő hatása!

A korai idegennyelv tanulás abban az esetben megengedett, ha a kisgyermek más képességei és nyelvi fejlődése jó ütemben halad. Ellenkező esetben kerülendő!

A cumihasználat nehéz kérdés. Túlzásba vitele és elhúzódása fogsorzáródási és nyelési problémákat okoz, sőt később már egészségügyi következményei is lehetnek. Ugyanakkor a pszichés háttere sem alhanyagolandó. Érdemes törekedni arra, hogy legalább csak elalváskor legyen a gyerek szájában a cumi. Ezzel kapcsolatban logopédus és pszichológus tud segítséget nyújtani.

A beszédfejlődési késéssel küzdő gyermekek kétharmada fiú. Ennek hormonális háttere van a tesztoszteron hormon fiúknál tapasztalható magasabb koncentrációjára vezethető vissza: ez ugyanis lassítja a bal agyfélteke, ezáltal a beszédcentrum idegsejtjeinek differenciálódását. Ugyanakkor a kisfiúk más területeken érnek előbb.

A családi halmozódás gyakori a nyelvfejlődési elmaradásban főleg apai ágon. Ha ez előre látható, prevencióval, korai ellátással csökkenthetők a nehézségek.

Előfordul, hogy nincs ismert oka a nyelvi fejlődési késésnek.

Mit tehetünk szülőként?

A gyermekek számára a család a legfontosabb kommunikációs színtér. Az, hogy a szüleiktől milyen mintát kapnak, és hogy a családtagok mennyi időt fordítanak a velük való foglalkozásra, beszélgetésre, jelentősen befolyásolhatja fejlődésüket. Kulcsfontosságú, hogy szülőként minél több lehetőséget teremtsenek erre, hogy érdeklődjenek az őt érintő dolgok, események iránt. Törekedjenek arra, hogy gyermekük minél kevésbé legyen kitéve a tömegkommunikációs eszközök káros hatásának. Ügyeljenek arra, hogy mindig „tisztán” beszéljenek, lehetőleg úgy, hogy a gyerek lássa a szülő arcát, száját, ezzel is segítve a megfelelő artikuláció kialakulását. Soha ne utánozzák, ne csúfolják ki gyermeküket hibás beszéde miatt. A mondókázás, éneklés, közös játék, közös mozgásos tevékenységek pótolhatatlanok nemcsak a képességek fejlődése miatt, hanem a biztonságos kötődés, szülő-gyerek kapcsolat kialakulása érdekében is. A mozgásos játékok közül érdemes az egyensúlyt fejlesztő játékokat előtérbe helyezni: hintázás, forgás, lengetés, emelgetés, ölben hocogtatás, stb (mindig alkalmazkodva a gyermek reakcióihoz).

Mikor érdemes szakemberhez fordulni?

A probléma korai felismerése, az időben nyújtott segítség döntő jelentőségű a gyermek optimális fejlődése és a másodlagos problémák megelőzése szempontjából. Előfordul, hogy a nyelvi fejlődés elmaradása később más fejlődési zavar – például hallássérülés, értelmi elmaradás vagy az autizmus – tüneteként értelmezhető. Éppen ezért amennyiben gyermekük beszédfejlődésében már hároméves kor előtt súlyos elmaradás tapasztalható, mindenképpen fontos szakemberhez, logopédushoz fordulni. Mindenképpen fontos a korai állapotfelmérés, hogy tudjuk, mi állhat a nem beszélés, késői beszédindulás hátterében. Ennek célja a gyermek képességterületeinek pontos megismerése, mert ez alapján határozható meg a fejlesztés iránya.

Ha aggódunk gyermekünk beszédfejlődésének elmaradása miatt, keressük fel az illetékes járási pedagógiai szakszolgálatot, vagy korai fejlesztő központot, ahol a gyermek komplex vizsgálatát követően – szükség esetén – logopédiai, vagy más jellegű ellátásba kerülhet. A gyermekek fejlesztése egyéni és/vagy csoportos formában zajlik a szülők, elsősorban az édesanyák bevonásával.

Írta: Melegné Steiner Ildikó, gyógypedagógus-mesterlogopédus

ELÉRHETŐSÉGEK