MIT KELL TUDNI A PSZICHOLÓGUSRÓL?

Hazánkban a huszadik század elejétől már volt pszichológiai ellátás, de még sokáig nem indult pszichológusképzés. Ez azért alakult így, mert a pszichológiai problémákkal foglalkozó szakemberek valójában ideggyógyász orvosok és gyógypedagógusok voltak, azt is érdemes megemlíteni, hogy közülük többen nemzetközileg elismert szaktekintélynek számítottak. A későbbiekben többször is indult pszichológusképzés, hiszen erre a szaktudásra egyre nagyobb volt az igény, de különböző okok miatt ezek nem tudtak hosszabb távon fennmaradni.A maihoz leginkább hasonló egyetemi szintű képzés 1963-tól folyik. Jelenleg nyolc egyetemen lehet pszichológus végzettséget szerezni. A képzés kétszintű, az első három év alatt teljesíthető alapfokú képzés nem ad pszichológus végzettséget. Még további két tanév sikeres teljesítésével érhető el az egyetemi végzettséget igazoló pszichológus oklevél.
Az oklevél megszerzése után számos szakirányú továbbképzés közül lehet választani, ezek az egy-egy szakterület műveléséhez szükséges tudás elmélyítését szolgálják.

MILYEN SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉST VÁLASZTHATNAK A PSZICHOLÓGUSOK?

Azok a pszichológusok, akik gyermekekkel kívánnak foglalkozni általában a következő szakképzéseket választják: gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, pedagógiai szakpszichológus, tanácsadó szakpszichológus, általános neuropszichológus, óvoda- és iskola-szakpszichológus.
A szakirányú képzést követően lehetőség nyílik pszichoterapeuta szakvizsga megszerzésére. Ennek időtartama két-három év is lehet, ami egyéni ütemben teljesíthető. Ez a végzettség arra jogosítja a pszichológusokat, hogy egészségügyi célú terápiás feladatokat lássanak el. Ez a végzettség orvosi diplomával is megszerezhető.

MILYEN ESETEKBEN VAN SZÜKSÉG PSZICHOLÓGIAI VIZSGÁLATRA?

A gyermekekkel és fiatalokkal foglalkozó pszichológusok többsége a pedagógiai szakszolgálat munkatársa, ahol több területen is foglalkoztathatják. A járási vagy vármegyei szakértői bizottság munkatársaként gyermekeket vizsgál, a vizsgálati eredményeket szakvéleményben összefoglalja és a kollégákkal egyetértésben javaslatot tesz a gyermek köznevelési és egyéb ellátására. Ezt a feladatot teamben, más szakemberekkel együtt végzik.
A magánellátásban is végeznek diagnosztikus munkát a pszichológusok. Vizsgálhatják az általános értelmi fejlettséget (a kognitív funkciók, figyelem, emlékezet, motiváció működését), a mozgást-, továbbá a beszéd-, nyelvfejlettséget, illetve a kommunikációt. A pszichológus megfigyeli és vizsgálja az érzelmi megnyilvánulások jellemzőit, az aktuális pszichés állapotot és számos más területet, a vizsgálat során azokat az eszközöket használhatja, amire kiképzést kapott. A gyermekek iskolakészültségét az okleveles pszichológus szintén végezheti.
A próbák szűkebb körét, az úgynevezett projektív teszteket a klinikus pszichológus szakképzettségű kollégák használhatják.
A magánellátásban szakmai vélemény készülhet, ha ezt a szülő igényli. A vizsgálat eredményéről a szülőt minden esetben tájékoztatják, tanácsot adnak, hogy szükséges-e további vizsgálat, például a pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságában vagy szakorvos bevonásával az egészségügyi ellátásban. Informálják a szülőt a szakszolgálati vizsgálatra jelentkezés elindításáról.

MILYEN SZOLGÁLTATÁS A NEVELÉSI TANÁCSADÁS?

A pedagógiai szakszolgálatban elérhető nevelési tanácsadásban szintén pszichológusok dolgoznak. A nevelési tanácsadás, mint ahogy nevében is szerepel tanácsadást, konzultációt, esetmegbeszélést, ha szükséges, pszichés állapotfelmérést és pszichológiai ellátást is tartalmaz. Prevenciós célú beavatkozásra és terápiás ellátásra is van mód, ha a szakember ahhoz megfelelő végzettséggel rendelkezik.
A magánellátásban dolgozó pszichológus is végezhet tanácsadást, állapotfelmérést, vezethet viselkedési tréninget, és használhat fejlesztő módszereket, ha azokat elsajátította. A kínálatban vannak olyan módszerek, melyeket gyógypedagógus és pszichológus végzettségűek egyaránt alkalmazhatnak.
A terápiás ellátás sokféle lehet, a szakember azt választja, ami a gyermek életkorához és pszichés állapotához illeszkedik. Játékterápia, meseterápia, rajzterápia, relaxációs gyakorlatok, önismereti gyakorlatok, kommunikációs tréning, énerősítés, traumafeldolgozás. A felsorolás nem teljes körű, a jól képzett szakember a módszer választásában figyelembe veszi a gyermek igényeit és személyiségének jellemzőit.
A logopédiai ellátásban résztvevő gyermeknek is szüksége lehet pszichológiai támogatásra, különösen dadogás vagy mutizmus esetében. Előfordul, hogy a logopédus és a pszichológus párban dolgoznak, vagy egy időszakban csak a pszichológus foglalkozik a gyermekkel.

MILYEN ESETEKBEN SZÜKSÉGES A KLINIKAI SZAKPSZICHOLÓGIAI ELLÁTÁS?

Mivel a GÖDI TERAPEUTÁK civil társaság mindkét pszichológus tagja klinikai gyermek szakpszichológus végzettségű, így fontos bemutatni, hogy milyen kompetenciákkal rendelkeznek. Minden olyan esetben amikor a gyermek lelki egészsége észrevehetően megbillen, társas vagy családi viselkedésében szokatlan megnyilvánulások jelennek meg, vélhetően lelki eredetű testi panaszokat mutat; étvágya és alvása rendezetlenné válik; szorongás, félelem, fóbia jelentkezik nála; indulatok uralják, egyre gyakrabban dühödtté válik, másokat sérteget; romlik a tanulmányi teljesítménye és viselkedése; általában levert, visszahúzódó; mindennel elégedetlen, kommunikációs kedve csökken, kortársaival lazítja a kapcsolatait; függőként használja a telefont, tabletet, számítógépet – szükségessé válhat a klinikus szakpszichológus felkeresése. Ez a felsorolás csak töredéke a romló pszichés állapot jeleinek, mert nem említettük a magatartás és az érzelmi élet súlyosabb zavarait, a kényszeres cselekedeteket, a rituálékat, a saját test bántalmazását. Minél súlyosabb az állapot, annál inkább indokolt az ellátási folyamatba a gyermekpszichiátert is bevonni. De a két szakember között az együttműködés akkor is szükségessé válhat, ha a gyermekpszichiáter fordul a pszichológushoz, mert felmerül az autizmus zavara, az aktivitás és a figyelem zavarai (ADHD), vagy egyéb gyermekkori súlyosabb emocionális zavarok.

KIK A PSZICHOLÓGUS PARTNEREI?

A legfontosabb partner a szülő és gyermeke. Minden okleveles pszichológus jogosult élettörténet felvételére, biográfia készítésére, célzott beszélgetés folytatására, konzultációra, tanácsadásra. A szülővel folyó munka kiegészítője a gyermek pszichés gondozásának, így a szülőkkel a megbeszélés, megfigyelések, tapasztalatok cseréje rendszeres és fontos. Ugyancsak segíti a terápia előrehaladását, ha a szülőkkel meg lehet állapodni az otthoni nevelésben szükséges változtatásokról.
A gyermek ellátása során a pszichológus rendszeres visszajelző, megbeszélő kapcsolatban áll a szülővel. A szülő kérésére a gyermek pedagógusával is lehetséges a konzultáció. Adódhatnak olyan élethelyzetek, pl. a szülők válása kapcsán, hogy a pszichológus és a Családsegítő, Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai dolgoznak együtt.
Gyakori, hogy a pszichológus segítséget nyújt a szülőknek további szakemberek pl. neurológus, gyermekpszichiáter vagy speciális módszertani tréner felkutatásában.
A klinikai szakpszichológusok munkájuk során betartják a Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexét, titoktartási kötelezettségük van, adatokat, egyéb információkat a klienssel egyetértésben szolgáltatnak harmadik személynek vagy intézménynek.