TARTÁSHIBÁK, GERINC ELVÁLTOZÁSOK KISISKOLÁS KORBAN
TARTÁSHIBÁK
Tartáshibának nevezzük a gerinc élettani görbületeinek csigolyaszerkezeti eltérés nélküli megváltozását. A megváltozott testtartás oka a gerincet mozgató izmok nem megfelelő állapota. Mivel ezekben az esetekben csontszerkezeti eltérés még nincs, ezért az elváltozás mozgással, izomerősítéssel, gyógytornával könnyen korrigálható. Előfordulhat hanyag tartás, domborúbb háti görbület (kyphosis), nagyobb ágyéki görbület (fokozott lordosis), vagy lapos hát.
GERINCFERDÜLÉS
Gerincferdülés során a csigolyaoszlop oldalirányú eltérése figyelhető meg, amelyhez gyakran társul a csigolyák elfordulása (torzió) is. Léteznek ideg-izom problémákból adódó esetek (pl. központi idegrendszeri sérülés), de a gerincferdülés okai leggyakrabban ismeretlen eredetűek (idiopathias scoliosis). Gyakran figyelhető meg családi halmozódás.
Két nagyobb típusát különböztetjük meg:
- Funkcionális scoliosis: ebben az esetben a gerinc oldalirányú görbületeihez nem társul a csigolyák elcsavarodása. Sokszor végtaghossz-különbség okozza a medence megváltozott állását, amelynek következtében a gerincen oldalirányú görbület jelenik meg.
- Strukturális scoliosis: az oldalirányú eltéréshez a csigolyák elcsavarodása is társul. Leggyakrabban 10-12 éves korban, a csontérés előtt alakul ki. Előrehajláskor bordapúp és/vagy ágyéki púp figyelhető meg. Minél korábbi életkorban jelenik meg, annál rosszabb a prognózisa vagyis a várható lefutása, ezért nagyon fontos, hogy a lehető legkorábban a megfelelő terápia elkezdődjön. A röntgenkép alapján az ortopéd orvos kiszámolja a Cobb fok értéket: 20 Cobb fok felett korzett (hétköznapi nevén fűző) viselését írják elő. Gyógytorna minden esetben elengedhetetlen a progresszió megállításához, illetve a javuláshoz.
SCHEUERMANN BETEGSÉG
A betegség serdülőkorban jelentkezik, gyakran kíséri fájdalom, a gerinc fokozott háti domborulata látható. Oka az érintett csigolyák csontmagjának károsodása, amely során a csigolya elülső oldala alacsonyabb lesz, mint a hátsó, így ékcsigolyák alakulnak ki. Az izomzat gyengesége következtében kialakuló görnyedt tartás hatására az csigolyákra még nagyobb aszimmetrikus terhelés jut. A gyógytorna szerepe nagyon jelentős, hiszen az időben megerősített izomzat egyenesebb helyzetben tudja tartani a gerincet, így a betegség progressziója lassítható, megállítható.
A GERINCFERDÜLÉS ÉS A SCHEUERMANN BETEGSÉG TERÁPIÁJA
Jelenleg az egyik leghatékonyabb módszer hazánkban a Schroth terápia, amelyet gyógytornászoktól lehet megtanulni. Nevét a módszer kidolgozójáról, Katharina Schroth német gyógytornászról kapta. Ennek lényege, hogy különböző, gyakran aszimmetrikus testhelyzetekben a kóros görbületeket korrigálva a gerinc aktívan megnyújtott helyzetében erősítjük a törzsizmokat. A terápia fontos részét képezi a megfelelő légzéstechnika elsajátítása, amellyel a csigolyák és bordák elcsavarodásának korrekcióját érhetjük el.
A tornát intenzíven, a görbület mértékétől függően napi 30-60 percig kell végezni a csontérésig, azaz a növekedés befejezéséig, ami általában 16-18 éves kor körül várható.
A gerincferdülést komolyan kell venni, mert sajnos vannak gyorsan romló esetek, amikor műtéti megoldás is szükségessé válhat.
MIT TEHET A SZÜLŐ?
Ha a gyermeken álló helyzetben aszimmetriát látunk, például az egyik váll, lapocka magasabban áll, a medence egyik irányban oldalra jobban kiáll, előrehajláskor az egyik oldalon púp látható, akkor mindenképpen javasolt ortopéd orvos vagy gyógytornász felkeresése.
Írta: Bereczky Nóra - Gyógytornász, szomatopedagógus, módszerspecifikus szakember.